Kín-á-ban vagyok...

Sunnyálik

Sunnyálik

30. bejegyzés : Nagyon-nagyon-nagyon vs. Arany középút

2019. október 10. - baloghsopi


arnyek.jpg

   → Az Arany középút - Aurea mediocritas, a Horatiusi alapelvek egyike, miszerint nem szabad szélsőségek szerint élni, mindig meg kell találni a középső utat. Ide tartozik még a Merj gondolkodni! - Sapere aude!, Ragadd meg a napot! - Carpe diem!, Emlékezz a halálra! - Memento mori!...stb.

   →Az aranyközépút Buddha egyik nagy felismerése és tanítása, amely szállóigévé lett az emberek között és gyakran emlegetik döntéseik kapcsán.

Az a baj, hogy csak emlegetik döntéseik kapcsán az emberek, de alapvetően szélsőséges mindenki, aki pedig nem, az hajlamos rá (szélsőségesebben: hazudik...) Amióta itt élünk, sokkal többször veszem észre, hogy előszeretettel használom a NAGYON határozószót (nem határozóragos melléknév!). Mondjuk sok tapasztalt esemény, hely, látott-hallott-érzett dolog hajlik is a nagyon felé, mégis itt tanultam meg mérlegelni is a szó minden értelmében. Azaz tudatosan keresni az Arany középutat a sok nagyon, nagyon, nagyon között.

Nagy, sok, kedves, büdös, piros, lassú, hangos, szép, hirtelen, meleg, drága, illatos, messzi, gyors, zsúfolt, csodálatos, párás, magas, zöld, rendezett, koszos, erős, büszke, olcsó, finom, régi, mosolygós...

dzsungelharcosok.jpg

   Nagyon sürgető volt, így találkoztunk a már néhányszor emlegetett kínai katolikus családdal és eltöltöttünk velük egy kellemes délutánt egy placcon, majd együtt vacsoráztunk egy jó kis étteremben. A kölcsönös tisztelet megmarad, de nem egyszerű közös nyelv nélkül érdemi beszélgetéseket folytatni. Azt azonban megtudtuk tőlük, hogy merre találjuk a legjobb tengerpartot ahol lehet fürdeni, hát meg is látogattuk. Mivel nem pontos helymeghatározással indultunk, kicsit dzsungelharcosoknak éreztük magunkat itt-ott, de legalább izgalmas lett a beach-keresés. Ez a partszakasz nagyon messze van, nagyon kínai, de az eddigi legjobb volt. Hátmég a hazafelé vásárolt káposztás lepény! Örülök, hogy meg mertük kóstolni, azóta is emlegetik a gyerekek.

   Nagyon vártuk a szünetet, és belevetettük magunkat, bár Levi dolgozott közben (tudjuk, hard working). Legalább három féle sütit sütöttünk öt nap alatt és mind elfogyott, sőt egy magyar vacsira meghívtuk Csenéket is, aki a férjem munkatársa...volt főnöke. Nos ők nem nagyon ettek de annál többet dicsértek mindent. A gyerekek nem nyávogtak, hogy nem jó, nem tudom mi ez, ették ami mégis bejött. Szerencsére a rántott csirke itt is ízlik mindenkinek. Az apuka mégis a kenyeret szerette legjobban. Azt mondta, hogy az édesapja sem készített jobbat. Remélem nem maradt senki éhen.

kinaivendegseg.jpg

   Október elsején volt a legnagyobb állami ünnep Kínában, ráadásul annak is a 70. évfordulója. A Kínai  Népköztársaság kikiáltása 1949-ben volt. Hatalmas transzparensek kerültek fel úton-útfélen, egy dal zengett minden híradási alkalmatosságból, ami az állam nagyságát hirdette ország-világnak. Elég fülbemászó dallam, ha nagyon megeröltetem magam, talán még most is eszembe jut. Ezt a dalt sok-sok ezer cég, csoport és ember énekelte propaganda videókon önként és örömmel, igazi büszkeséggel. Mondjuk sokkolt a férjem cégének a videója, furcsa látni az ismerős "háeres" nénit, a főnőköt, a mérnök kollégát amint boldogan dalra fakad. Levi ebből kimaradt valamiért...remélem nem az újévi koncerten nyújtott teljesítménye miatt...És hát a közvetítés a Tiananmen térről, mindent vitt. Nagyon hosszú, nagyon durva, nagyon katonai, nagyon monumentális, és még sorolhatnám. Azért végignéztem. Kicsit pacifistább volt a pekingi olimpia megnyitó ünnepsége 2008 08.08-án (ugye, a sok szerencsés nyolcas!), de méreteit tekintve ugyanilyen típusú rendezvény volt. Szeretem néha visszanézni egy-egy részletét most is...Elképeszt az összehangoltság, az egymásra figyelés, a mozdulatok sorrendje és nem utolsó sorban nagyon félelmetes is. Erős közösség kovácsoló attrakciók úgy egyéni-, kiscsoportos-, mint nemzeti-szinten.

katonaibemutato1.jpg


olimpiapeking.jpg

   Figyelemmel kísérve az otthoni híradásokat is, minden csatornát betölt a választási hercehurca...na itt ilyen nincs...legalább 70 éve...ha nem 3000 éve. Ez egy nagyon más mentalitású, nagyon máshoz szokott nép. Én pedig nagyon várom a hétvégét, mert Hszianba utazunk, a legősibb részébe az országnak, ahol "ha kicsit mélyebbre ásol, biztos hogy több ezer éves leletre bukkansz". Nagyon nekem való lesz!

 

 

 

 

   

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kin-a-banvagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr7615215288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Edit Soponyainé Nagy 2019.10.10. 20:01:50

Nagyon jó az az árnyék-kép??
süti beállítások módosítása